Ősszel egy japán Szamuráj-kötvény kibocsátására készülnek, ami tovább bővíti az ország finanszírozási lehetőségeit.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Korábban beszámoltunk arról, hogy a magyar állam még a tavasz folyamán összesen egymilliárd euró hitelt vett fel kínai bankoktól, amelyet április 19-én hívtak le. A hitelt hároméves futamidőre vették fel, a kölcsön a Kínai Fejlesztési Bank, a Bank of China magyarországi, valamint az Eximbank kínai ága biztosította. Varga Mihály az ATV kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a magyar adósságkezelés célja, hogy a szükséges forrásokat többféle csatornából biztosítsák.
Az 1 milliárd eurós kínai hitelfelvétel kapcsán elmondta, hogy
a források diverzifikálása érdekében növelték a lakossági források bevonását és bővítették a hazai intézményi finanszírozást.
A pénzügyminiszter kifejtette, hogy nemcsak az angolszász és európai piacokra támaszkodnak, hanem Katar, Japán és Kína is partnereik voltak az elmúlt években. Ősszel egy japán Szamuráj-kötvény kibocsátására készülnek, ami tovább bővíti az ország finanszírozási lehetőségeit. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kínával hagyományosan jó kapcsolatot ápol a kormány, és több alkalommal jelentek meg a Panda-kötvény piacon, beleértve a zöld átállás támogatására kibocsátott Green Panda Bondokat is. A mostani közvetlen kapcsolat tovább szélesíti ezeket a lehetőségeket.
A miniszter elmondta, hogy
a kínai hitel piaci feltételeknél kedvezőbb árazással rendelkezik, és elsősorban közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztésére használják fel.
A bilaterális megállapodásoknál üzleti érdekeket sérthet egyéb információk nyilvánosságra hozatala, ezért erről nem közöltek további részleteket.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Mark Rutte határozottan vallja, hogy Oroszország és Kína hozzák el a világégést.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
